1983-at írunk. A Black Sabbath történetének második nagy énekese, Dio 1982-ben, a fantasztikus LIVE EVIL koncertlemez után összeveszett Iommy-val és Geezerrel, mivel a állítása szerint rosszul keverték az albumot, kilépett. Vitte magával a dobos Vinny Appice-t is, elkezdte szóló karrierjét.

Helyükre 1983-ban az ős dobos Bill Ward, és a Deep Purple legendás frontembere Ian Gillan állt, aki akkor nemrég adta ki Gillan nevű szóló bandájával a "Mr. Universe and Glory Road" lemezt. A felállás kiegészült az ősi szintissel Geoff Nicholls-al, és elkezdték a Born Again felvételét a The Manor stúdióban. A felvételek alatt, épp az utolsó dal elkészülése előtt Bill Ward szívproblémákra hivatkozva kiszállt, helyére egy dal erejéig Malcolm Cope került. Vele készült el a 'The Falling' című dal, ami végül lemaradt a lemezről, és bootlegként terjeng ma is.

Egy álom vált valósággá ezzel a munkával. A két rock történelmet író banda egyesült egy közös hanggá. De a lemez nem aratott olyan sikert, mint várni lehetett. Botrányok övezték, ami már a borítójával megkezdődött. Úgy esett, hogy a tervezője, a ‘Kerrang!’ magazin akkori művészeti vezetője, Krusher Joule egy olyan gyerekorvosi képet választott, amit 1981-ben a Depeche Mode a "New Life" című kislemezén már felhasznált. Képzelhetitek mekkora volt a botrány... A Born Againnal egy időben Dio kiadta első szóló lemezét HOLY DIVER címmel, amit viszont hatalmas siker övezett.

Így indult el a "1983 Born Again Tour", ami előtt nemsokkal megérkezett a Sabbath történelemben elsőként az ELO dobosa Bev Bevan (Később 87-88-ban, már a Tony Martinos időkben ismét feltűnt a neve a bandával és az Eternal Idol lemez - turné kapcsán.)

A Born Again 1983. 08. 07-én jelent meg, és a turné 1983. 08. 18-án Oslo-ban a Pretty Maids társaságában indult el. Első koncert ez volt amin Ian Gillan a Black Sabbath énekeseként lépett fel. Ekkor adta elő a Sabbath elsőként a Purple klasszikus Smoke On The Water című dalát, ami aztán a turné minden állomásán a szetlista része maradt!

Az amerikába is átlátogató turné egyik állomása volt november 14-én Worcester-ben a The Centrumban ez a felvétel, amiről most írok. A fellépésen a vendég a Quiet Riot volt, és élőben adta a helyi rádió. Így a felvétel gyakorlatilag koncertlemez minőségű anyag készült.


Első dalként a Children of The Grave érkezik a 71-es Master of Reality lemezről. Gillan inkább Diosan énekli a dalt, mint Ozzysan. Sok rá jellemző sikoly van benne. Igazi mestermunka, és így azóta sem énekelte senki. Gillan egyénisége süt át rajta.

A második dal a Hot Line ami a Born Again dala. A dal kissé bulisabb, mint az átlag Sabbath feeling, és Gillan még füttyszóra is ragadtatja magát. Ezt a dalt neki írták, és bár a lemez szinte egy oldschool Sabbath rajongónak sem tetszik, mégis van ebben az együttmunkában valami nagyszerű és egyedi.

Két ős dal indul ez után, elsőként a War Pigs 70-ből a Paranoid lemezről. A dal ismét el Gillanesedik, átalakul. Iszonyatos sikolyokkal van tálalva. Bev remekül hozza a Ward féle kiállásokat, Iommy és Geezer pedig nagyszerű szólót nyom.

A második klasszikus az Iron Man, szintén a Paranoidról. Mindkét dalban van valami gonosz Ozzy-s, amit Gillan is el tud énekelni. Ráadásul ez a dal egy szintiszólóval indul, ami külön érdekesség.

A Zero The Hero-t egy basszusgitárszóló indítja, aminek a foszlányai már a lemezen is megtalálhatóak voltak. Ez az a dal, ami nekem a Sabbath klasszikusok között van akkor is, ha azóta sosem játszották. Olyan mélyen Sabbath gonoszság van benne, hogy az csoda. Iommy riffje a dalban kőkemény, amit Gillan refrénje vág cafatokká, de így együtt hatalmas élmény. A basszusszóló és a sikolyok pedig, Iommy riffjei felett elképesztő hatásosak.


Kis szünet után a Heaven And Hell indul, hammonddal aláfestve, amit jól lekevertek a LIVE EVIL-en. Gillan hangja egészen más, mint Dio-é, így bár a zene azonos, de itt bizony a dalba óriási sikoly is belevésődik, és magasabban is énekli 1-2 oktávval az egészet. Ez a változat nekem még jobban is tetszik, mint a DIo-s, de szerintem a rajongól totál kiakadtak tőle abban az időben. A hammond is ül, és a refrénben is jól hallhatóan Geoff Nicholls szintikórusai.

Iommy gitárszólói teljesen egyéniek. Itt is a szokásos, és az EVIL lemezen is hallható szaggatott, saját riffjeit nyomja. Kissé össze-visszának tűnik, de a gyorsulás utáni lassulásban a szinti kisérettel előadott lassú részek nagyon ülnek.

A szólóból alakul ki a Sabbath történelem egyik leglazább dala a Digital Bitch. A refrén címkántálása olyan Gillan-es, hogy elképesztő. Az egészben van valami ősi erő és játékosság. Azt hiszem ez a dal nem egy átlagos Sabbath nóta, de még mindig jobb, mint a Hughes időszakban készült néhány hasonló.


A névadó Black Sabbath olyan klasszikus, hogy hasonló is kevés akad a metal történelemben. Az elején a gitárszóló, és az a hatalmas doom riff, és gong ami nyitja minden bandának az álma lehet. Képzeljétek el mondjuk 1970. február 13-án (pénteken) az Angol közönség arcát, aki megvette az első lemezt, és otthon ezzel a gonosz sötétséggel találta magát szemben. Gillan alkalmas gonosznak, sőt olyan nevetéseket és üvöltéseket produkál, hogy a Child In Time is eltörpül mellette. Az első lemez hangmérnökei, Tom Allom és Barry Sheffield, és producere Roger Bain nem is tudta, hogy mit szabadít a világra ezzel a dallal. Gillan pedig olyan visít-sikít benne amit csak bír.

Az egész turné meglepetése a ráadásban végig játszott Purple klasszikus Smoke On The Water. Bár nekem a dögunalommal egyen értékű a dal, de Iommy-val a gitárok mögött egészen érdekessé válik a dal. Geezer is bulizik egyet a dalban. Élettel van tele a dal, és a hammond is szól benne, ahogy kell. A dal egyébként sem kispályás vezér riffje pedig kissé átalakul, de igazándiból Iommy Blackmore hűen játsza.


A végén a Paranoid hangzik el a felvételen. Ős riffje Iommy egyik legnagyobb védjegye. Itt kap kis hammondot is alá, meg egy 70-es éveknek korhű dobot és basszust.

Az "1983 Born Again Tour" 1984. 03. 04-én Springfield-ben, a Springfield Civic Center-ben zárul. Röviddel utána Gillan kilép, és visszatáncol az újjáalakulni látszó eredeti Deep Purple-be amivel elkészítik a 'Perfect Strangers'-t, majd 90-ben kiválik másodszor is... De ez egy másik sztori.

A Black Sabbath teljesen szétesik 84-ben. Tagok jönnek és mennek is. Mindenki rebezsgeti a feloszlást. Iommy is szóló karriert építget. 1986-ban érik össze a csapata: Glenn Hughes ének, Dave Spitz basszusgitár, Eric Singer dob, Geoff Nicholls szinti-vel. Szólónak kezdi el felvenni a Cheshire Sound stúdióban, Atlantában a Seventh Star-t, amiből a kiadó nyomására (milyen jól tették) az új Black Sabbath lemez lesz. De ez is már egy másik sztori!

  Itt vanak