Vol 4
2006.04.09. 12:05
VOL 4
1972-ben vagyunk. A Sabbath túl van az első három albumon és épp a világ egyik legsikeresebb csapatának számítanak. Ugyanakkor ezidőtájt válik trendszeressé, és kezd tetőzni Ozzyék kokó használata. Ezt a Vol 4-en is lehet érezni.
Hogy mást ne mondjak, az album eredeti címe Snowblind lett volna, de -feltehetőleg a kiadó nyomása miatt- megváltozott a koncepció, és új elnevezést kellett találni a korongnak, akárcsak a kettes albumnál. Nehéz egyébként beszélni egy-egy Sabbath lemezről, hisz a Black Sabbath minden korai munkájának megvan az egyedi hangulata.
Fel nem foghatom, hogy a mindennaposnak számító makirészegség, drogozás, csajozás mellett hogy tudott a zenekar ilyen minőségi albumokat csinálni , ráadásul évente. A 10 nóta visszarepíti a hallgatót egy olyan világba, ahol csak a nagybetűs Zene van és a csapatok zenéjét nem a kiadók, a menedzserek és a trendek határozták meg.
Talán egy mai rocker nem feltétlenül érti, miért mondom, hogy a Tomorrows Dream, vagy a Supernaut kegyetlen súlyos, pedig ez az igazság, de kiemelhetném a csodálatos szövegű, zongorás balladát, a Changest is. Ne feledkezzünk el a Snowblindról sem, ami szerintem az album legjobb szerzeménye.
Tony Iommi ugyanolyan isten módon riffel, mint az első három albumon, bár talán kevésbé kemény a lemez, de csak egy leheletnyivel. Ozzy Osbourne dallamai is szívből jövőek, de ez csak azoknak újdonság, akik nem ismerik a korai Sabbathot -bár ilyen metal rajongó nemigen van. Billy Ward talán kevésbé dobol komplex módon, mint a korábbi albumokon, de akkortájt -sőt, azóta is- ő a csapat legnagyobb testrombolója. Csoda, hogy még életben van. Geezer Butler pedig köztudottan nemcsak a bőgőtémákért felelt, hanem a szövegekért is.
A hangzás is tisztességes, a szakik lelkiismeretes munkát végeztek a remasterizálásnál. A jobb daloknál -bár mind az-, mint például St. Vitus Dance, vagy a Snowblind, mintha élőben hallanánk a csapatot és az a késztetés kerít hatalmunkba, hogy együtt üvöltsük, Ozzyval a sorokat!
Elképesztő, hogy 30 év után is mennyire jók a Black Sabbath albumok. Nem szaporítom tovább a szót, hisz úgyis mindenki tudja, hogy az első 5 Sabbath album nemcsak a Doom, hanem minden metal muzsika alapja!
|