ROME TOTAL WAR  (RTW)

Folytat�dik a Total War sorozat. Ez�ttal a k�z�pkor ut�n visszarep�l�nk a R�mai Birodalom idej�be, ahol a kit�z�tt c�l az �kori vil�g megh�d�t�sa, avagy a nagypof�j� r�mai hader�k megregul�z�sa, ha �ppen ellen�k sz�llunk s�kra. Az el�zetesekb�l, screenshotokb�l m�r nagyj�b�l sejteni lehetett, hogy mire sz�m�tsunk, sz�val nem �rt bomba meglepet�sk�nt a j�t�k, ugyanakkor k�v�ncsi voltam, hogy az eddigi r�szekhez t�k�letesen testre szabott Total War hangulatot hogyan tudt�k be�p�teni a R�mai Birodalom vil�g�ba. Jelentem, el�g j�l!

A j�t�k elkezd�se el�tt tal�n aj�nlatos a k�zik�nyvet �ttanulm�nyozni. Kezd�knek mindenk�ppen, de a profi Total Warosoknak is �rdemes �tfutni, milyen lehet�s�gek jelennek meg ebben a j�t�kban. A l�tv�nyos intro megtekint�se ut�n mindenk�ppen a Prol�gussal kell kezden�nk, itt t�bb�-kev�sb� kioktatnak a kezel�st illet�en, �s ut�na v�ghatunk bele az Imperial Campaignbe. Els�k�nt teh�t a h�rom r�mai frakci� valamelyik�vel kell v�gigvinn�nk a j�t�kot (illetve a kit�z�tt c�lt), ut�na lesz v�laszthat� a t�bbi �kori n�pcsoport hadj�rata. Term�szetesen itt is van lehet�s�g t�rt�nelmi �s szem�lyre szabott csat�kat v�vni, valamint ugyanezeket t�bbj�t�kos m�dban lej�tszani.

A birodalmi hadj�rat bet�lt�se ut�n – mint ahogy Total War j�t�khoz illik – r�gt�n az �kori vil�gt�rk�pet jelk�pez� „t�bl�n” tal�ljuk magunkat. A t�bl�t ez�ttal az�rt kell id�z�jelbe tenni, mert a Rome-ban m�r val�ban ink�bb a vil�gt�rk�phez �ll k�zelebb a terep, �s csapataink mozgat�sa is m�sk�pp t�rt�nik, mint az el�z� r�szek „b�burakosgat�sa”. A Medievalben ugyeb�r csak a r�gi�k sz�m�tottak, az ott l�v� er�d �s csapatok pontos elhelyezked�s�nek nem volt jelent�s�ge. T�mad�sn�l is csak mind�ssze az adott r�gi�ba kellett �tmozgatni a seregeinket. A r�gi�k, r�gi�hat�rok itt is megvannak, de a Rome-ban m�r pontos elhelyezked�se van mind a v�rosoknak, mind a seregeknek.

Az egys�gek mozgat�sa is �letszer�bben zajlik, itt m�r t�nyleg vonulnak a csapatok, mozg�spontok felhaszn�l�s�val, amit term�szetesen befoly�sol a terep jellege, az utak, foly��tkel�k, stb. megl�te. �pp ez�rt vigy�znunk kell, mert ha az utunk v�ge az ismeretlenbe v�sz, k�nnyen v�ratlan helyzetekbe, kelepc�kbe szaladhatunk. A Rome-ban ugyanis lehet�s�g van csapd�k �ll�t�s�ra, amelybe a figyelmetlen�l vonul� sereg k�nnyen beles�t�lhat. Ilyenkor ugyanis nem egym�ssal szemben �ll fel a k�t ellens�ges hadsereg, hanem a csapd�t �ll�t� szinte beker�theti az ellens�get, s�t ut�bbi egys�gei a nem t�l hat�kony menetoszlop form�ci�b�l ind�tanak. Sz�val a lesb�l t�mad� ar�nytalanul nagyobb helyzeti el�nnyel rendelkezik. �pp ez�rt el�zz�k meg a bajt, �s ne mozgassuk a seregeinket felel�tlen�l!

Am�g beleszokunk a j�t�kba, k�t tan�csad� is a seg�ts�g�nkre lesz: Victoria �s Marcus. El�bbi a v�rosok igazgat�sa, diplom�cia, szen�tussal val� kapcsolatok, stb. kezel�s�n seg�t, ut�bbi pedig a harct�ri tan�csad�. �ket megint csak a kezd� j�t�kosoknak �rdemes v�gighallgatni, a veter�noknak t�l sok �jat �gysem mondanak.

A strat�giai t�rk�pen k�nnyen �ttekinthet� v�rosaink �llapota (ill. a r�gi�ink, hiszen maga a v�ros alapb�l meghat�rozza a r�gi�t, vagy ford�tva). A Medievalben mindig v�gig kellett szaladnunk az �sszes r�gi�n, hogy hat�konyan tudjuk igazgatni �ket. A Rome-n�l �ttekinthet�bb� tett�k a helyzetet, a telep�l�sek alatt tal�lhat� n�h�ny ikon els� pillant�sra v�laszt ad a legt�bb felmer�l� k�rd�sre. A p�nz �rtelemszer�en a r�gi� �ltal termelt (pozit�v vagy negat�v) profit, a fej sz�ne az el�gedetts�g �s a k�zrend fok�t mutatja, a plusz jeles emberke ikon a gyarapod� n�pess�get jelenti, a sarl�&kalap�... iz� kalap�cs&f�r�sz jel a folyamatban l�v� �p�tkez�st, a katona ikon pedig az egys�g toborz�st mutatja. A folyamatban l�v� ostromnak, l�zad�snak, ill. pestisj�rv�nynak is van k�l�n jele, de ehhez ink�bb ne legyen szerencs�nk... (pontosabban az ellens�g v�rosa alatt l�tva legyen szerencs�nk!)

A lust�bbak r�szben vagy eg�szben automatiz�lhatj�k a v�rosok gazd�lkod�s�t, de ezzel mindig cs�nj�n b�njunk, hiszen a g�p elk�pzel�se nem felt�tlen�l egyezik a mi�nkkel. A v�rosok men�j�ben az �p�tkez�sen �s a toborz�son k�v�l az egyetlen fontos tev�kenys�g az ad�k be�ll�t�sa, ezzel lehet a bev�tel-k�zrend ford�tottan ar�nyos �rt�k�t bel�ni. Ak�rcsak a Medievalben, a v�rosok ez�ttal is rendelkeznek korm�nyz�val, akinek a keze alatt (ha megfelel� k�pess�ge van r�) sokkal hat�konyabb a gazd�lkod�s, �m ez�ttal nem mi nevezz�k ki �ket, hanem a v�rosba l�togat� t�bornok automatikusan �tveszi a korm�nyz�i posztot.

V�rosaink teh�t �p�lnek-sz�p�lnek, sokkal t�bbet nem is �rdemes vel�k foglalkozni, n�zz�k ink�bb a seregeinket. Az egys�gek mozgat�s�r�l, csapda�ll�t�sr�l ugyeb�r m�r volt sz�, ezen k�v�l nem sok v�ltoz�s t�rt�nt a Medieval �ta. Ami m�g �jdons�g, az az �rtornyok �s er�d�k �p�t�se. �rtornyok felh�z�s�val n�velhetj�k a l�t�mez�t, kik�mlelhetj�k, hogy birodalmunk hat�r�n nem t�rt�nik-e valamif�le szervezked�s, csapat�sszevon�s fels�ges szem�ly�nk ellen. Az er�d�kben m�r katonas�got is kell �llom�soztatnunk, ha �gyesek vagyunk, �s strat�giailag fontos helyeken �p�t�nk er�d�tm�nyt, igencsak megnehez�tj�k a r�nk t�r� ellens�g dolg�t. Sz�k ter�letekre (mint hegyszorosok, foly��tkel�k, stb.) egy er�d�t felh�zva el�llhatjuk az ellens�ges csapat �tj�t, aki csak az er�d�tm�ny sikeres ostroma ut�n tud tov�bbhaladni.

Most is a t�bornokok vezetik a seregeket, az � vezet�i k�pess�g�k (avagy csillagjaik sz�ma) dobja meg a csapatok harc�rt�k�t. Sz�val j�l vigy�zzunk r�juk, �s a test�r egys�geikre. A hadvez�rek k�l�nb�z� jellemvon�sai, er�nyei, �s gyeng�i m�r a Medievalben felt�ntek, �s itt is tov�bb �lnek, vagyis az id�ben el�rehaladva mindenf�le jellemvon�st szednek magukra a t�bornokaink, amelyek pozit�v vagy negat�v ir�nyba befoly�solj�k bizonyos k�szs�geiket. Persze ezek legink�bb a t�nyked�s�k�n alapulnak, sikeres csat�k megv�v�sa ut�n n�het a vezet�si k�pess�g�k, ha �lland�an megfut a csat�b�l, az a seregei harck�szs�g�re �s elsz�nts�g�ra van negat�v hat�ssal, de m�g arra is figyeln�nk kell, ha egy eldugott provincia korm�nyz�jak�nt tengeti napjait, fel� se bag�zunk, ak�r egy isz�kos, d�zs�l�s, sikkaszt� �llat is v�lhat bel�le! :o)

A Rome-ban �jdons�gsz�mba mennek a t�bornokokhoz csap�d� k�s�r�k. Cifra egy n�ps�g ez, van itt minden ami csak egy h�res hadvez�r k�rnyezet�ben megfordulhat: �rnokok, sz�rnyseg�dek, k�lt�k, filoz�fusok, szeret�k, iv�cimbor�k, stb. �k is k�l�nf�le b�nuszokat vagy h�tr�nyokat rendelnek hozz� a t�bornok k�pess�geihez. A k�l�nbs�g csak az, hogy a k�s�r�ket kedv�nkre adogathatjuk seregeink �s t�bornokaink k�z�tt.

T�bornokaink legink�bb a frakci�k�nt v�lasztott csal�dunk f�rfi tagjai k�z�l ker�lnek ki. Szerencs�re meghagyt�k a k�sz�t�k a Medievalb�l ezt a csal�df�s, dinasztikus rendszert. A csal�d f�rfitagjaib�l teh�t t�bornokok lesznek, a n�tagok viszont ez�ttal nem szaladg�lnak a t�rk�pen, �ket csak maximum alkalomadt�n feles�g�l k�ri egy jel�lt, �s ha elfogadjuk, az �jdons�lt f�rj m�ris a frakci�nk teljes�rt�k� tagj�v�, t�bornok�v� v�lt.

Sz�ks�ges m�g sz�t ejteni a Marius-f�le hadseregreformr�l. Mint az ismeretes, Kr. e. 107 k�r�l Gaius Marius volt az, aki megreform�lta �s �j alapra helyezte az eg�sz hadsereg szervezet�t �s m�dszereit. A j�t�kban ez az esem�ny nem felt�tlen�l Kr. e. 107-ben k�vetkezik be, de ezut�n az egys�geink �j gener�ci�j�t k�pezhetj�k ki, tulajdonk�ppen �j technol�giai fa bevezet�s�t jelenti.

Ak�rcsak a Medievalben, a seregeken k�v�l itt is vannak m�g speci�lis egys�gek, mint: a flott�k, a k�mek, a diplomat�k, �s a mer�nyl�k. A flott�kra �rdemes a legkevesebb sz�t pazarolni: tengeri csat�t v�vhatnak, seregeket sz�ll�thatnak, valamint blok�d al� vonhatnak ellens�ges kik�t�ket. A k�mek ide�lisak felder�t�sre, de hozz�csaphatjuk �ket ellens�ges seregekhez �s v�rosokhoz, ezekr�l is fontos inform�ci�kat szolg�ltatnak. S�t, a besziv�rgott k�mek el�gedetlens�get, nyugtalans�got kelthetnek, ostromlott v�rosban megb�jt spiclik pedig m�g azzal is megpr�b�lkozhatnak, hogy kinyitj�k a v�ros kapuit az ostroml� sereg�nk el�tt. Sz�val sunyi egy d�g�k, annyi szent! :o) �pp ez�rt vigy�zzunk mi is a saj�t v�rosainkra, jobb m�g id�ben kisz�rni az ellens�ges spicliket. Saj�t k�meink ugyanis saj�t v�rosokban k�melh�r�t�k�nt m�k�dnek, valamint a k�zrendet is jav�tj�k.

A m�sik csoport, a diplomat�k felel�sek az egyezs�gek, szerz�d�sek ny�lbe�t�s��rt, valamint a r�gi j� Medievales hagyom�nyokhoz h�en seregeket is meg tudnak vesztegetni. Ez ut�bbi k�l�n�sen j�l j�n, ha sz�rnyal a gazdas�gunk: mi a fen�nek pocs�koljuk fens�ges er�nket �s id�nket mindenf�le szedett-vedett seregek ellen, mikor zsebb�l kifizetett p�nzzel magunk mell� is �ll�thatjuk a t�mad� hadat? A szerz�d�sek k�t�se m�r j�val kifinomultabb mint az el�dben, er�teljesen a Civilization 3 diplom�ciai m�veleteivel mutat rokons�got (s�t, fogalmazzunk cs�ny�n: onnan ny�lt�k! :o)). A k�l�nf�le aj�nd�kok felaj�nl�sa/k�vetel�se mellett a klasszikus „valamit valami�rt” elv szerint m�k�dik az �zletel�s, �s ha elfogadhat� az aj�nlatunk, r�gt�n �letbe is l�p a szerz�d�s, ha pedig nem, akkor a merev elz�rk�z�st�l az ellen-aj�nlat t�tel�ig fokozhat� a dolog. Kisst�l� alkudoz�sokba nem mindig �rdemes belemenni, mert komolytalann� v�lhatunk a szemben l�v� f�l szem�ben. mer�nyl�k sem egy nagy �jdons�g, feladatuk kimer�l az ellens�ges szerepl�k gyilkol�sz�s�ban, valamint az ellens�ges �p�letek ellen v�grehajtott rong�l�sokban, szabot�zs akci�kban.

Ahogy a Medievalben a p�pas�g �s a vall�sok okozta konfliktusok adt�k meg a korszak alaphangj�t, a Rome-ban a Szen�tus veszi �t ezt a szerepet. A R�mai Birodalmat h�rom r�mai frakci�, �s maga a Szen�tus adja, amely maga is egy frakci� (csak vel�k nem ind�thatunk hadj�ratot). Eleinte egym�ssal v�llvetve k�zdenek, azonban amikor m�r az imper�tori c�m a t�t, amelyet term�szetesen mindegyik csoport vez�re a mag�nak szeretne tudni, nyomban egym�s tork�nak esnek a tisztelt r�maiak. Ahhoz hogy sikerrel j�rjunk ebben a k�zdelemben, sz�ks�ges a Szen�tus �s a r�mai n�p t�mogat�sa, �s persze az �t�k�pes hadsereg.

Ahhoz, hogy a Szen�tus t�mogat�s�t elnyerj�k, aj�nlatos teljes�ten�nk az �ltaluk id�r�l-id�re kiszabott feladatokat. Ezek tulajdonk�ppen egyfajta „p�ly�zati ki�r�sok”, megadott id�tartammal, �gymint foglaljunk el egy v�rost, k�ss�nk egy meg�llapod�st valamelyik frakci�val, vonjunk blok�d al� egy kik�t�t, stb. Ezek a k�ldet�sek nem k�telez� jelleg�ek, sokszor am�gy is teljesen t�vol �llnak a „csap�sir�nyunkt�l”, viszont teljes�t�s�k zajos elismer�st v�lt ki a szen�torok k�r�ben, valamint komoly juttat�sokkal (p�nzjutalom, �j egys�g, szen�tusi poszt, stb.) is d�jazz�k a siker�nket. Sz�val mindig fontoljuk meg, hogy meg�ri-e nek�nk a k�l�n vesz�d�st, hogy R�ma kedv�ben j�rjunk.

A Szen�tus tekercsre kattintva tudjuk elolvasni az aktu�lis k�ldet�st, tanulm�nyozhatjuk a Szen�tus politik�j�t, a frakci�khoz val� hozz��ll�s�t, valamint megtekinthetj�k a tisztvisel�i list�t. A k�l�nb�z� tiszts�gekbe saj�t vez�reink is beker�lhetnek, ez k�l�nf�le (jellegt�l f�gg�) b�nusszal j�r, �s persze az eg�sz c�c� a frakci�nk befoly�s�ra van nagy hat�ssal.

Maguk a csat�k alapvet�en nem sokat v�ltoztak a Medieval �ta, ink�bb csak hangulatosabbak, �letszer�bbek lettek. Az ostromn�l most is fenn�ll a ki�heztet�s lehet�s�ge, viszont rohamozni csak akkor tudunk, ha a helysz�nen legy�rtottuk a sz�ks�ges ostromg�peket. Egy koszos falucsk�t menetb�l is be lehet venni, egy deszkapal�nkkal v�dett telep�l�shez m�r falt�r� kos kell, komolyabb fal ellen pedig m�g er�sebb ostromfelszerel�s. Az ostromg�pek elk�sz�t�si ideje sereg�nk nagys�g�n m�lik.

Ha bevett�nk egy telep�l�st, 3 lehet�s�g�nk van: elfoglaljuk a v�rost, �gy az nagyj�b�l �ps�gben ker�l a kezeink k�z�, n�mi fosztogat�sb�l sz�rmaz� nyeres�g keret�ben; rabszolgasorba k�nyszer�tj�k a n�pess�get, ami a korm�nyz�val rendelkez� v�rosaink n�pess�g�t dobja meg; valamint kiirthatjuk a n�pess�get, ami �ltal nagy lesz a hadizs�km�ny, a n�pess�g viszont drasztikusan lecs�kken. Csupa kedves lehet�s�g, nem? :o) Ez ut�bbit egy�bk�nt akkor �rdemes haszn�lni, ha el�rel�that�an (kultur�lis vagy t�vols�gi okok miatt) nem fogjuk tudni megtartani a telep�l�st l�zad�s, ellens�ges tev�kenys�g, stb. miatt.

Ha szem�lyesen v�vjuk meg az �tk�zetet, hasonl� �lm�nyben lesz r�sz�nk, mint a Medieval eset�ben, de persze van n�h�ny �j�t�s. Mikor felsorakozik a sereg�nk, t�bornokunk buzd�t� besz�det int�z a katon�khoz, akik k�zben felt�zelt �llapotban acsarkodnak az ellens�g fel�. T�bornokunk elmondja, hogy mennyire frank� arcok vagyunk, �s persze folyik az ellens�g olt�sa, a nekrofil egyiptomiakt�l kezdve a sz�r�sl�b� barb�r gallokig :o).

A csat�k am�gy is szinte t�k�letes megval�s�t�s�n nemigen volt mit jav�tani, �gy ink�bb a l�tv�nyoss�gra sz�lltak r� a k�sz�t�k. Lovasaink t�ncoltatj�k a lovaikat, fegyvereikkel fenyegetik az ellenfelet, mas�roz� egys�geink ut�n porzik a talaj, a zoomot pedig eg�szen az embereink n�z�pontj�ig levihetj�k! Nagyon l�tv�nyos ez a megold�s, b�r t�l sokat �gysem fogjuk haszn�lni, mert nem l�tjuk �t rendesen a terepet, m�sr�szt m�g a bivaly g�pek is megizzadnak vele, kisebb a felbont�s eset�n is. A csat�k ir�ny�t�sa szint�n nem megy �jdons�gsz�mba, de �rdemes megeml�teni bizonyos egys�gek k�l�nleges k�pess�geit, mint l�v�szekn�l l�ngol� l�ved�kek kil�v�se, neh�zgyalogosokn�l falanksz alakzat, �jabb t�pus� l�gi�sokn�l a tekn�sb�ka form�ci�, lovas �j�szokn�l a Cantabriai K�r alakzat (amikor k�rbe-k�rbe lovagolnak, �s folyamatosan t�z alatt tartj�k az ellent), valamint a buzd�t� vagy demoraliz�l� harci ki�lt�sok. Rendk�v�l sokf�le egys�ghez van szerencs�nk ez�ttal is, szinte minden n�pnek k�l�n-k�l�n egys�gei vannak. �rdemes megeml�teni a legextr�mebb eseteket, mint a brut�lis erej� elef�ntok, harci szekerek, a r�maiak harci kuty�i, avagy a v�rszomjas „harci diszn�k” (?), amelyek semmi m�sra nem j�k, csak az elef�ntokat tudj�k ijesztgetni (akkor m�r mi�rt nem „harci egerek”? :o)).

J�pofa �tlet, hogy bizonyos nagy jelent�s�g�, monument�lis csat�inkat megjegyzi a g�p, �s a t�rk�pen egy kis kard ikon fog megjelenni, eml�keztetve a „t�rt�nelmi jelent�s�g� csat�ra”. Sz�val nagyon megkap� a hangulata a Rome-nak, mint b�rmelyik kor�bbi Total War r�sznek. Ez�ttal sem vallottak kudarcot a k�sz�t�k. Grafikailag m�g mindig remek a j�t�k, �s ez�ttal m�r a strat�giai t�rk�p is pomp�zatosabb a kor�bbi r�szekn�l. A hangokra szint�n nem lehet panasz, egy r�sz�t szerintem a Medievalb�l import�lt�k, de nagyon j�l illeszkedik a hangulathoz, profi munka ez is. A kezel�s sem bonyolult, de a csat�kban n�ha el�g zavar� tud lenni a belassult, beszaggat� j�t�kmenet, �s ez sajnos a legjobb g�peken is el�fordul.

Nagyj�b�l ezt v�rtuk a Rome: Total Wart�l, csal�d�s szerintem kiz�rt. A k�sz�t�k nem bolyongtak j�ratlan �sv�nyeken, hanem felhaszn�lt�k az eddigi koncepci�kat, eredm�nyeket, �s ink�bb a finomhangol�sra, az �kori vil�gra t�rt�n� testre szab�sra helyezt�k a hangs�lyt. A magam r�sz�r�l k�v�ncsi vagyok, mi lesz a k�vetkez� �llom�sa a Total War sorozatnak!